"Véradó" szobor

XI. ker. Diószegi út 62-64., Daróci út sarok,

az Országos Gyógyintézeti Központ bejárata előtt

Kiss Kovács Gyula 1965-ben alumíniumból készítette az  1,6 m-es szobrot


Az OGYK története

Történelmi múlt és kimagasló szakmai elismertség
1889-től napjainkig
Az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) intézménye és neve nagy változásokon ment keresztül az évtizedek alatt. Ma az OGYK az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium egyetlen sokszakmás intézménye, amely országos és budapesti területi feladatkört is betölt. A mindennapi orvosi ellátásban és eredményekben kimagasló szakterületeket tudhat magáénak, mely gyógyító egységek teljes körű, kiemelt feladatokat látnak el, s épülnek be az ország vérkeringésébe.

Az intézet története egészen 1889-ig nyúlik vissza: az Aréna út és a Szabolcs utca sarkán akkor avatták fel a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Közkórházát. Abban az időben ez a modern intézmény hűen tükrözte a kor technikai színvonalát, s már akkor is olyan orvosokat alkalmazott, akik kiváló szakértelemmel gyógyítottak és nemzetközi hírnévvel bírtak. A kórháznak 90 betegszobája, 479 ágya volt. Nyolc évvel később, 1897-ben épült fel a Vágány utcai oldalon a Bródy Adél Gyermekkórház, majd 1910-ben csatlakozott a létesítményhez a Weiss Alice Gyermekágyas Otthon. Érdemes említést tenni a névadóról, hiszen felesége volt Weiss Manfréd iparmágnásnak, aki jelentős adománnyal támogatta a Pesti Izraelita Nőegyletet, hogy valláskülönbség nélkül, mindenki igénybe vehesse az egészségügyi szolgáltatásokat. 1925-től ugyancsak az intézménykomplexum területén működött az ország egyik legrangosabb kórházává emelkedett Kaszab Aladár és Józsa Poliklinika. A II. világháború alatt is működő "Zsidó Kórház" nagy áldozatokat felmutatva a háború után erkölcsi és szakmai elismerést vívott ki magának. Az 1950-es államosítást követően megváltoztatták az intézet nevét: Szabolcs utcai Állami Kórház lett. A hagyományokra visszatekintő gyógyító létesítmény 1956. január 1-jétől az orvos továbbképzés első intézményesített központjává vált, s az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) létrehozásával megkezdődött a rendszeres és tervszerű oktatás. Az OTKI közvetlenül az akkori Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá került. Az intézet országos elismertsége nőttön-nőtt, területe egyre bővült, így egyetemi rangot vívott ki magának. Orvostovábbképző Egyetemként (OTE) működött tovább, s hozzá tartozott az Egészségügyi Főiskola szakmai vezetése is. Az évek teltek, s az újabb változtatás eredményeként felvette híres belgyógyászunk nevét, így lett Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE). A 2000. január 1-jei hatállyal törvénybe léptetett döntés értelmében az Országgyűlés létrehozta a HIETE, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Magyar Testnevelési Egyetem összevonásával a Semmelweis Egyetemet. A HIETE a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karaként működött tovább. Mivel a csoportosulás eredményessége nem felelt meg az elvárásoknak az egyetemhez kirendelt kormánybiztos profiltisztítást rendelt el. Ennek következtében a Szabolcs utcai intézet 2002. január 1-jével kivált, és az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézettel (OGYK-HII) egyesült Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) néven.

Az Országos Gyógyintézeti Központ a hazai egészségügy sokszakmás intézménye, mely épít hagyományaira, ugyanakkor olyan új utakon jár, amelyek a kínált lehetőségekkel kielégítik a XXI. század követelményeit. Az intézmény alapvető feladatának tekinti a gyógyításhoz nélkülözhetetlen laboratóriumi és kutatási-fejlesztési háttér fejlesztését is. A folyamatosan megvalósuló tervek szerint a klinikai gyógyító és diagnosztikai tevékenység fő színtere az OGYK Szabolcs utcai épületkomplexuma, míg a kutató-fejlesztő munka központjaként az OGYK-HII Diószegi úti telephelye épül ki. Az Országos Gyógyintézeti Központ a legmagasabb szakmai és technikai felkészültséget igénylő egészségügyi szolgáltatásokat nyújtva áll mindenkor a lakosság szolgálatában.

Balogh Andrea Johanna cikke
forrás:    http://www.ogyik.hu/fentimenu/tortenet.php?lng=hu