gróf Tisza István

A szobor a XIV. kerületben, Zuglóban,
a 2012-ben róla elnevezett Tisza István téren,

illetve az itt kialakított parkban áll,
a Thököly út és a Róna utca kereszteződésénél.



A Tisza István-szobrot 2012. április 22-én avatták fel.

A szobor Harmath István bajai művész alkotása.




A szoboravatás
Papcsák Ferenc, a XIV. kerület polgármestere az eseményen elmondta,
hogy Tisza Istvánt néhány utcával a szobor helyétől, a Hermina úti Róheim-villában,
1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején gyilkolta meg egy katonai különítmény.
A polgármester meglátása szerint ez a merénylet nem lehetett véletlen,
egyértelmű politikai leszámolásról volt szó.
Papcsák meggyőződése,
hogy amennyiben Tisza István szerepet kaphatott volna
az első világháború utáni béketárgyalásokon,
európai elismertségével, politikai nagyságával, tekintélyével
nem következett volna be az az ország- és nemzetvesztő békediktátum,
amelyre 1920. június 4-én Trianonban végül sor került.
forrás:
Magyar Hírlap
illetve
http://zugloi.hirlap.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=
3086:felavattak-tisza-szobrat-zugloban&catid=82:koezelet&Itemid=113


A szoborállítás előzményei
Gróf Tisza István mártír miniszterelnökünknek a II. világháború előtt
már állott emlékműve Budapesten a Kossuth Lajos tér északi részén,
a Parlamenttől északra, a Balassi Bálint utca és a Duna között,
közel ahhoz a helyhez, ahol 1975-ben felállították
gróf Károlyi Mihály (1918-19-ben volt miniszterelnök illetve köztársasági elnök)
Varga Imre által készített a 2,2 m-es (körítő ívekkel együtt. 7,2 m-es) emlékművét.

A Zala György és Orbán Antal alkotását,
az 1934-ben felállított monumentális gróf Tisza István emlékművet
a kommunisták a II. világháború után, 1945-ben lebontották.


A helyette felállított, Varga Imre által készített
gróf Károlyi Mihály emlékművet viszont térrendezés indokával
2012-ben az Orbán Viktor vezette kormány eltávolította.
(A Károlyi emlékművet eltávolítása után nem sokkal
Varga Imre szobrászművész szülővárosában, Siófokon állították fel.)

A Károlyi Mihály emlékmű eltávolítását tulajdonképpen nem is a Kossuth tér átalakítása
- mélygarázs építése és az Országház látogatóinak földalatti fogadó tér kialakítása -
indokolta (hiszen a térrendezés után vissza lehetett volna tenni),
hanem a történelmi személyek megítélésének szemléletváltása.
Az Orbán kormány célja a Kossuth tér eredeti -1945. előtti -
állapotának a visszaállítása, beleértve elsősorban a háború előtti szobrokat.
Így a Zala féle Tisza emlékmű, a Horvai féle márványból faragott Kossuth emlékmű
és az Andrássy lovasszobor újra alkotása
és az eredeti helyükre visszahelyezése szerepel a tervekben.
(A fentiek a 2012-es évi elképzelések.)

Az 1934-es Zala György alkotta  és a 2011-es Harmath István készítette
Tisza István szobor rendkívül nagy hasonlóságot mutat egymással:
  
az 1934-es Zala féle szobor           és                        a 2011-es Harmath féle szobor      

Az új Tisza István szobor elkészítésének és felállításának története
Idézetek a Tisza István Baráti Társaság  honlapjáról
http://www.tiszaistvan.hu/index.php/szoborallitas
A Tisza István Baráti Társaság és a Nagykovácsi "gr. Tisza István" Nemzeti Kör
a néhai miniszterelnök emlékét ápoló más szervezetekkel összefogva
a 2011-es Tisza István Emlékév keretében
köztéri szobor felállítását kezdeményezte Budapesten.
Egyesületünk eredeti elképzelése szerint
az eredeti szobor főalakjának visszaállítására került volna sor.
Ezt az alkotást méltónak éreztük arra, hogy ismét elfoglalja helyét az ország szívében,
a teljes szoborcsoport visszaállítását azonban a mai kor számára túldimenzionáltnak tartjuk.
A fővárosi köztéri szoborállítások szakmai felügyeletével és zsűrizésével megbízott
Budapest Galéria szakértői ezen elképzelésünket ebben a formában nem támogatták,
mert az eredeti szobor öntőformái már megsemmisültek,
így hiteles másolatot készíteni róla nem lehet, szükséges tehát egy új szobor terveztetése.

A felállítás tervezett helyszíneként több megoldás is szóba került.
Többen felvetették, hogy a szobrot az eredeti helyszínen kell felállítani,
ami tehát a Károlyi szobor lebontását jelentené.
Egyesületünk ezen véleménnyel nem kíván azonosulni,
mert elvi okokból nem tartanánk szerencsésnek,
ha a szoborállítás egy szobordöntés árán valósulna meg,
ezért nem kívánunk azzal foglalkozni, hogy a jelenlegi szobor oda való-e vagy sem.
Alkalmas helyszín lehetne továbbá a Károlyi szoborral szemben, a tér túlsó felén lévő terület.
Így a két egykori ellenfél egymással szemben, mégis kellő távolságból szemlélhetné egymást,
ez azonban konfliktusokat is okozhat a majdani megemlékezések alkalmával, amit szeretnénk elkerülni.
Felmerült esetleges helyszínként az Olimpiai park, a Szabadság tér, és a budai vár is.
Végül a Budapest Galériával és Belváros-Lipótváros főépítészi irodájával közösen
megtaláltuk a megfelelő helyszínt a Jászai Mari téren,
a Margit-híd és a képviselői irodaház közötti parkosított területen,
mely alkalmas és kellően reprezentatív is egy ilyen szobor befogadására.

Egyesületeink a szoborállítás sikerének előmozdítása érdekében szoborbizottság felállítását kezdeményezték, mely 2010. május 12-én tartotta alakuló ülését.
A szoborbizottság létrejöttét követően egyesületeink megbízták az illetékes Budapest Galériát, hogy meghívásos pályázatot írjon ki Tisza István bronzban kivitelezett, egész alakos, legalább 1,5-szörös életnagyságú portrészobrának elkészítésére. A felkérést Blaskó János, Harmath István, Győrfi Sándor, Veres Gábor és Párkányi Raab Péter szobrászok kapták meg.

A benyújtott pályaművekről a szakvélemény 2011. április 20-án estére már el is készült: a szakértői bíráló bizottság a „tiszavirág” vagy a „turul” jeligéjű pályamunkák felállítását javasolta a Szoborbizottságnak. A Szoborbizottság 2011. április 21-én 15 órakor ülésezett, és mivel mindkét pályaművet felállításra érdemesnek tartotta, közöttük az ajánlati ár alapján döntött, melynek alapján a „tiszavirág” jeligéjű pályázatot hirdette ki győztesnek. Ezen pályázat benyújtója Harmath István volt.

A Szoborbizottság döntését üdvözölte a Tisza István Baráti Társaság 2011. április 21-én tartott ünnepi Közgyűlése is, április 22-én pedig – néhai gróf Tisza István születésnek 150. évfordulóján – megtörtént a szobor alapkő-letétele a Jászai Mari téren.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én határozatot fogadott el, melynek értelmében a Kossuth tér teljes területe állami tulajdonba és az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerül, majd ezt követően 2014. május 31-ig megtörténik a tér eredeti, 1944 előtti állapotának rekonstrukciója, ami egyben azt jelenti, hogy az eredeti Tisza István szoborcsoport pontos mása újra felállításra kerül az eredeti helyszínén. Mivel ezen esetben két Tisza István szobor állna egymástól néhány száz méterre, ennek fényében arra kérték egyesületünket, hogy a Szoborbizottság keressen új helyszínt a szobornak.

Számos tárgyalást követően a Szoborbizottság új helyszínt talált az időközben egyébként elkészült szobornak:
Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere felajánlotta, hogy a kerület örömmel befogadja a szobrot.
A szobor így 2011. október 31-én – az Emlékév zárásaként – a Róheim villában rendezett hagyományos megemlékezésünkön bemutatásra került, felavatására azonban az új engedélyezési eljárást követően gróf Tisza István születésének 151. évfordulóján, 2012. április 22-én került sor a Róna utca és a Thököly út kereszteződésében kialakított és a kerület költségén igényesen felújított közterületen.
Egyesületünk nagy örömére a zuglói képviselőtestület azt is kezdeményezte,
hogy az új közterületet Tisza István térnek nevezzék el.
forrás:
http://www.tiszaistvan.hu/index.php/szoborallitas