Teiressziász szobor a Kossuth téri metró megálló földalatti szintjén

Teiressziász a görög mitológia vak jósa

kezéből időnként ellopják a botját (akárcsak Pallasz Athéné kezéből a lándzsát)

Teiresziász története a thébai mondakör szerint:

1. változat:
Teiresziász fiatal korában, vadászat közben megszomjazott, és egy forráshoz ment inni.
 Éppen ott fürdött Pallasz Athéné istennő, akinek Teiresziász akaratlanul meglátta mellét és ölét,
 ezért az istennő úgy döntött, hogy a fiú soha többé nem láthatja a napvilágot,
 ezért kezét a szemére helyezte, és ezzel megvakította őt, cserébe viszont megajándékozta a jóstudománnyal.

2. változat:
Teiresziasz ifjú pásztorként a Kithairón hegyen két kígyót látott meg párzás közben:
 megölte a párzó nősténykígyót, s abban a szempillantásban maga is nővé vált.
 Asszonyként élt hét évig. Azután újra megpillantott egy szeretkező kígyópárt,
 és most a hímet ütötte agyon, így nyomban visszaváltozott férfivá.
 Zeusz és Héra épp azon vitatkozott, hogy ki boldogabb a testi szerelemben: a férfi vagy a nő.
 Teiresziászt kérték fel döntőbírónak, mivel ő megtapasztalta a szerelmet nőként és férfiként is.
 Teiresziász válasza az volt, hogy a nő tízszer több gyönyört érez a testi szerelemben, mint a férfi.
 Héra megharagudott Teiresziászra őszinteségéért, ezért megvakította;
 Zeusz viszont látnoki adománnyal kárpótolta, és azzal, hogy hét emberéletnyi hosszú életet élhet.

teiera = jelek, Teiresziász = jelek magyarázója
- a sárkányfog-vetemény ivadéka