Tarasz Sevcsenko szobor

II. ker. Fő utca 88., Ganz utca sarok, a görögkatolikus Szent Flórián plébániatemplom mellett

Tarasz Sevcsenko ukrán költő és képzőművész, élt: 1814-1861

a szobrot az ukrán Ivan Mykytyuk szobrászművész készítette

a szoboravatás 2007. július 11-én volt

a szobrot Viktor Juscsenkó ukrán és Sólyom László magyar köztársasági elnök leplezte le

a szobor az Ukrán Országos Önkormányzat kezdeményezésére készült


Tarasz Sevcsenko (1814-1861)

Az ukrán Petőfi. A legnyomorúságosabb jobbágysorban született, gyermekkorában már paraszti munkára fogták. 11 éves volt, amikor árva lett. Az éles eszű, könnyen tanuló fiú hamarosan jártas lett az ábécében és az egyszeregyben. 14 évesen már maga is írt népdal formájú, énekelhető verseket. Amikor 17 éves volt, pártfogó földesura a fővárosba, Szentpétervárra költözött. Ott már magasabb képzőművészeti iskolába járhatott. Kapcsolatba kerülhetett az egyetemista ifjúsággal. Ezek közt több olyan művelt fiatalember akadt, akik a forradalmi demokraták körébe tartoztak. Néhány módosabb barát összeadott annyi pénzt, hogy a jogilag még mindig jobbágy barátot kiválthatták. Ekkor jelent meg első versgyűjteménye, a Kobzos (ukránul Kobzar) volt a címe. Mindössze nyolc költeményt tartalmazott, a legtöbbnek formája a hajdani népi énekekére emlékeztetett. 1845-ben hazaköltözött Ukrajnába. Hivatásszerűen kezdett foglalkozni az ukrán múlt mozzanataival. Titokban küzdött a jobbágyság felszabadításáért, az önkényuralom megszüntetéséért és mindenekelőtt a nemzeti elnyomás ellen. Közben már kedvelt festő volt, a képeit jól fizették. Rajztudása szakmai körökben is elismerésre talált és 1847-ben a kijevi egyetem meghívta rajztanárnak professzori címmel és rangban. Ezután azonban nagyot fordult az élete: forradalminak ítélt tevékenysége és lázítónak mondott költeményei miatt letartóztatták. Bíróság elé került, börtönre ítélték. Az ügy híre eljutott a cári udvarig. Az ítéletre II. Miklós cár saját kezűleg írta rá: „Szigorúan tilos írnia és festenie”. (Ugyanez a cár volt, aki a következő évben, 1849-ben elsöpörtette a mi szabadságharcunkat is.)

A börtönévek leteltével sem engedték szabadon. Internálótáborokból kényszermunkatáborokba került. Majd besorozták közkatonának. E gyötrelmes évek alatt írta lírai költeményei mellett elbeszélő, verses regényeknek tekinthető műveit, a Kaukázust és a a Husz János küzdelméről és vértanúhaláláról szóló Eretnekeket. Az ötvenes évek vége felé szabadult. Az ukrán értelmiség saját szellemi vezéralakjának tekintette. Irodalmi elismerés közepette 47 éves korában halt meg. Temetése ukrán nemzeti gyásznap volt.

- . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . -


A szobor avatásról így írnak az internetes honlapok

 II. kerületi Önkormányzat:
Tarasz Sevcsenko (1814-1861) ukrán költőnek és képzőművésznek állítottak szobrot a II. kerületben. A Fő utca és Ganz utca sarkán elhelyezet alkotást Sólyom László köztársasági elnök és meghívására hazánkba látogató Viktor Juscsenkó ukrán köztársasági elnök avatta fel július 11-én.
A szobor felállítását támogató II. kerületi önkormányzat képviseletében az eseményen részt vett Láng Zsolt polgármester, valamint a Fővárosi Önkormányzat nevében Demszky Gábor főpolgármester. A szoboravatáson beszédet mondott a magyar és az ukrán elnök. Viktor Juscsenko kiemelte: ha a világ bármely pontján az ukrán nép iránt bókkal, szeretnének élni, akkor Tarasz Sevcsenkonak állítanak szobrot. A tragikus sorsú, bebörtönzött és száműzetésre ítélt ukrán művész életének egy-egy epizódját felelevenítve párhuzamot vont a magyar nemzet szellemi nagyjaival, akik közül sokaknak szintén el kellett szenvedni az üldöztetést. Viktor Juscsenko a két nép közötti jószomszédi viszony és barátság szimbólumának nevezte a szobrot, amelyért az ukrán nemzet nevében mindenkinek köszönetet mondott.

Sólyom László fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szobrot az ukrán köztársasági elnök első hivatalos magyarországi látogatása alkalmával avathatták fel, és hogy egy budai utca adhat otthon az alkotásnak. A köztársasági elnök beszédében kiemelte: Tarasz Sevcsenko több mint egy nagy költő, ő az ukrán nemzet megtestesítője. Ami a magyaroknak Petőfi, az az ukrán embereknek Sevcsenko, mindketten a nemzet szimbólumaként a szabadságvágyat és a demokratikus törekvéseket fejezték ki. Iván Mikityuk szobrászművész alkotását Puskás László görög katolikus pap szentelte meg, majd a Fő utcai templomban ünnepi szentmise zárta a szoboravatási ceremóniát.

forrás:   
http://www.masodikkerulet.hu/kultura/hirek/index.php?newswf2_id=12655&newswf2_action=search

- . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . -


Ukrán Önkormányzat:
2007. július 11-én Viktor Juscsenko ukrán elnök magyar kollégája, Sólyom László társaságában leleplezte a budapesti Sevcsenko emlékművet. A szobor egy hangulatos kis parkban, közel a Dunához, a budai oldalon áll, egy görög katolikus templom szomszédságában és a Külügyminisztérium közelében. Egyébként útba ejtik ezt a környéket a budapesti városnézések is. A templomot gyakran keresik fel az itt élő, görög katolikus vallású ukránok. Iván Mikityuk Lvovban élő szobrász gránit talapzatra helyezte a költő bronz szobrát. A műalkotás teljes magassága – a posztamenssel együtt – megközelíti a 3 métert. Az ereje teljében lévő, mély gondolatokba merülő Kobzost ábrázolja, aki bal kezével az állát támasztja meg, jobb kezének egyik ujja pedig „könyvjelzőként” szolgál egy csukott könyvben. Sokan eljöttek a szoboravatásra a Fő utcába. Több honfitársunk viselt ukrán hímzett inget, az államfőket népviseletbe öltözött gyerekek várták, akik Sevcsenko soraival köszöntötték a vendégeket. A két ország Himnuszát katonazenekar játszotta. A magas rangú vendégeket, a diplomatákat, kormánytagokat és az ukrán kultúra barátait Hartyányi Jaroszláva, az Ukránok Európai Kongresszusának és a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke köszöntötte, aki meleg szavakkal emlékezett meg a Kobzosról, és mindazokról, akik sokat tettek azért, hogy az emlékmű létrejöhessen. Az elnök-asszony hangsúlyozta, hogy a Magyarországon élő ukránok megküzdöttek azért, hogy olyannak lássák Sevcsenko szobor-alakját, amilyennek az egész világon ismerik

forrás:    http://www.ukrajinci.hu/sevcsenko_07/index.html

- . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . - . -


index.hu internetes újság írta 2004-ben:
Nem hasonlít Sevcsenkóra az ukrán költő szobra
2004. június 4., péntek 18:43
Az Ukrán Országos Önkormányzat azt kérte, egyelőre ne avassák fel Tarasz Sevcsenko ukrán költő szobrát, mert az nem hasonlít rá. Az önkormányzat tiltakozik azért is, mert a főváros nem kérdezte meg őket a tervezett szoboravatásról, ráadásul a Március 15. téren "eldugnák" az alkotást a bokrok közé.
A kisebbségi ombudsmanhoz fordul a fővárosi ukrán önkormányzat, mert a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottsága nem kérte ki a testület véleményét Tarasz Sevcsenko ukrán költő szobrának elkészítése és felállítása ügyében - mondta az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke pénteken az MTI-nek.
"Mivel a fővárosi ukrán önkormányzattól nem kértek véleményt, (...) az önkormányzat tagjai határozatot hoztak arról, hogy vizsgálatot kérnek Kaltenbach Jenőtől" - mondta Hartyányi Jaroszlava, aki a fővárosi ukrán önkormányzatnak is tagja.
Az országos önkormányzat tagjaiban is felháborodást váltott ki az eset, mert jogi szabályozás rendelkezik arról, hogy ki kell kérni a kisebbségek véleményét az őket érintő ügyekben - tette hozzá. A Főpolgármesteri Hivatal kedden közölte, hogy elmarad Sevcsenko szobrának aznapra tervezett avatása. A hivatal tájékoztatása szerint a budapesti Március 15. téren felállítandó alkotás avatását az ukrán nagykövetség kérésére későbbi időpontban tartják.
Hartyányi Jaroszlava elmondta: miután megnézték a bronz mellszobrot, kérték a Fővárosi Önkormányzatot és az ukrán nagykövetet, álljanak el az avatástól, mert "az elkészült mellszobor egyáltalán nem hasonlít Sevcsenkóra." Azt is kifogásolták, hogy az ukrán önkormányzat tagjainak fényképen megmutatott helyszín helyett "a bokrok között eldugva" állították fel a szobor talapzatát, amelyet "ráadásul nem megfelelő betűalakokkal láttak el" - jegyezte meg.
"Beledöfték a kést a szívünkbe. Elmondtuk, amennyiben tényleg lesz avatás, (...) akkor odamegyünk és néma tüntetést fogunk tartani" - fogalmazott Hartyányi Jaroszlava. Szólt arról, hogy a szoboravatás ügye a világ ukrán közösségeiben és Ukrajnában is felháborodást váltott ki. Az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke elmondta azt is, hogy az ukrán kulturális miniszter korábban felajánlott egy Sevcsenko-szobrot, amelynek felállítását azonban a Fővárosi Önkormányzat nem engedélyezte.
Azt szeretnénk, ha a főváros nemzetközi pályázatot írna ki a költő szobrának elkészítésre. Azt követően az ukrán közösség adományok gyűjtésével állítana emléket "az ukrán Petőfiként" tisztelt Tarasz Sevcsenkónak - tette hozzá.
forrás:    http://index.hu/politika/belfold/budapest/sevcsenko060/