Stróbl Alajos szobrász
"Önarckép"

Rövid életrajz
Strób Alajos szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Liptóújváron született 1856-ban és Budapesten halt meg 1926-ban, 70 éves korában.
Bécsben K. Zumbuschnál tanult 1876-80 között.
 Első, nagy feltünést okozó  szobrát 26 évesen, 1882-ben készítette márvárványból, címe: Perseus.
1984-ben az újonnan épült Operaház  főbejáratának oldalain levő szoborfülkékbe Erkel és  Liszt ülőszobrait,
valamint a II. emeleti, híres zeneszerzőket ábrázoló szobrok közül kettőt  készített.
 1893-ban mintázta Arany János emlékszobrát (a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében).
1904-ben mintázta a Várban felállított Mátyás-kutat.
1906-ban a budapesti Halászbástyán lévő Szent István lovas szobrot készítette.
1906-ban állították fel az Erzsébet téren a Rókus Kórház Semmelweis-emlékművét
amit később a Rókus Kórház elé helyezték.
Az említettek mellett művei közül Budapest közterein áll még Jókai szobra (Jókai tér, 1921),
Olvasó lányok (Városliget, 1921) című kompozíciója, gróf Károlyi Sándor emlékműve (Vajdahunyad vára),
 Eötvös József, Arany János mellszobra stb.
 Gerster Kálmánnal közösen készítette a Kossuth-mauzóleum szobordíszét (1907) és az Erzsébet-emlékművet.
Nagykőrösön van Arany Jánost ábrázoló szobra (1910), Szegeden Széchenyi-emlékműve (1914).
Az angliai Stanstedben áll hadiemléke, amelyet eredetileg Lotz Károly apoteózisaként mintázott.

A 19. századi jellegzetes emlékműstílusban fogant művei mellett számos impresszionisztikus,
friss formázású portrét készített (Fiatalkori önportré 1878, Fiatal nő 1916-18, Szinyei Merse 1918-19 stb.).
Számos külföldi és magyar kitüntetést kapott.
Egyik fő művét, az 1896-os keletű Anyánk című szobrát (Magyar Nemzeti Galéria) a párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazták.
Évtizedeken át a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, pedagógiai tevékenységének a hatása úgyszólván felmérhetetlen.