Pongrátz Gergely emléktáblája a Corvin mozi falán
VIII. ker. Corvin köz

Pongrátz Gergely életrajza:

Pongrátz Gergely 1932-ben született Szamosújváron értelmiségi családban,
 apja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt.
 1945-ben a család Mátészalkára, a következő évben Soroksárra költözött.
 Pongrátz Gergely Bácsalmáson végezte el a mezőgazdasági gimnáziumot.

1956. október 26-27-én került a Corvin közi fegyveres felkelőcsoporthoz,
 ahol testvéreivel hamarosan meghatározó szerephez jutottak.
 A fegyverszüneti tárgyalásokon ő volt leginkább bizalmatlan a politikai és katonai vezetőkkel szemben.
November 1-jén vagy 2-án vette át Iván Kovács Lászlótól a Corvin közi felkelők irányítását,
és vonta befolyása alá a környező csoportokat is.

A Corvin köz az ő parancsnoksága alatt is a legtekintélyesebb nemzetőr-bázis volt.
 November 4-én hajnaltól csoportjával megpróbált ellenállni a szovjet támadásnak,
de a túlerő és különösen az aknatűz elől tekintettel nagy veszteségeikre
társai egy részével még az éjszaka folyamán a Víg utcába mentek át,
 ahol Pongrátz lemondott a főparancsnokságról.

Mivel kilátástalannak ítélte a további ellenállást, a hónap végén elhagyta az országot.
 Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz.
1957 februárjáig Bécsben és Genovában tevékenykedett,
majd New Yorkba költözött, ahol vagongyári munkásként kezdett dolgozni.

1957-ben Chicagóban megválasztották a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökévé
 (1982 februárjában lemondott e tisztségéről).
1959-től tizenkét évig Madridban élt.
1967 októberében Toledóban az 1956-os emlékünnepségen
Alcazar védőinek és a magyar szabadságharcosoknak eszmei közösségéről tartott beszédet.

Visszatérve Amerikába biztosítási ügynök lett, később sertéstelepe volt Arizonában.
 1990-ben látogatott haza először. 1991-ben végleg hazaköltözött Magyarországra.
 Pongrátz az 1956-os Magyarok Világszövetségének,
 majd az 56-osok Szövetségének budapesti elnöke
és a POFOSZ tiszteletbeli elnöke, majd elnökhelyettese lett.

A Pesti Srácok Alapítvány létrehozója és vezetője.
1982-ben Chicagóban (1989-ben, majd bővített kiadásban 1992-ben Budapesten)
 jelent meg a Corvin köz 1956 című, a forradalomról írott könyve.

forrás: www.sulinet.hu/tananyag/

______________________________________________________________

Pongrátz Gergely hetvenhárom éves korában hunyt el , a kiskunmajsai 56-os Múzeum  udvarán, szívinfarktusban.

_______________________________________________________________

Végső búcsú Pongrátz Gergelytől

Nemzeti gyásznapra szólít a Kegyeleti Bizottság 2005. május 29-re. A Kegyeleti Bizottság közleményben hívta fel „a magyar nemzet minden tagját, különösen Magyarország polgárait”, hogy tekintsék nemzeti gyásznapnak azt a napot, amikor a világ magyarsága végső búcsút vesz az ’56-os magyar forradalom hősétől, Pongrátz Gergelytől.

A budapesti Szent István Bazilikában május 28-án, szombaton reggel 9 órakor búcsúztató szentmisét muttak be az elhunyt lelki üdvéért. Az eseményen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Pokorni Zoltán és Schmitt Pál, a Fidesz alelnökei. Lezsák Sándor, az MDF alapító atyja, jelenleg független országgyűlési képviselő is jelen volt a bazilikában, ahol azonban sem Szili Katalin házelnök, sem az SZDSZ nem képviseltette magát.

Ezt követően, délelőtt 10 óra 15 perctől indult el a gyászmenet: a koporsót hatalmas tömeg kísérte át Corvin-közbe, ahol a déli harangszó után megszólalt a Himnusz, Beethoven Egmont-nyitánya és a Mennyből az angyal című költemény Márai Sándortól, hangfelvételről. A koporsó előtt búcsúbeszédet mondott többek között Pongrátz Ödön Corvin-közi harcos, az elhunyt idősebb testvére, Vasvári Vilmos, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, valamint megszólalt Lezsák Sándor is. Bayer Zsolt író, újságíró, publicista a Pongrátz család külön kérésére egy szép és megható beszéddel emlékezett az elhunytra. A bajtársak mellett Pongrátz Gergely szülővárosa, Szamosújvár cserkészcsapata is részt vett a Corvin-közben tartott búcsúztatáson.

Ugyanitt tiszteleghet az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse előtt a világ magyarsága – áll az 56-os hős búcsúztatására alakult Kegyeleti Bizottság közleményében.

Pongrátz Gergely földi maradványait május 29-én, vasárnap délután 15.00 órakor Kiskunmajsán, a Csete György építész által tervezett 56-os kápolnában helyezik végső nyugalomra Pongrátz Gergelyt. A gyászmisét Bábel Balás kalocsai érsek celebrálja. Pongrátz Gergely testvérei közül négyen repültek haza az Egyesült Államokból: Pongrátz András, Ödön, Bálint és Mária.

A Kegyeleti Bizottság (Csete György Kossuth díjas építőművész, Bánkúty Géza, az ’56-os Történelmi Alapítvány alapítója, Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, Papp Lajos szívsebész, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Trencsényi László, az ’56-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke és Rácz Sándor, az ’56-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke) közleményben hívta fel „a magyar nemzet minden tagját, különösen Magyarország polgárait”, hogy tekintsék nemzeti gyásznapnak azt a napot, amikor a világ magyarsága végső búcsút vesz az ’56-os magyar forradalom hősétől, Pongrátz Gergelytől.

forrás:    www. mno.hu
http://gportal.hu/gindex.php?pg=4517703&nid=1027714