Pálos kolostor

XI. ker. Szent Gellért rakpart 1.

Kilátás a teraszra a kolostor kápolnájából.

A hegy Gellért tér felé eső, és kb. 20 méterrel a Duna szintje felett lévő nem túl nagy barlangjából
- amely 12 m hosszú, 11 m széles és 13 m magas volt -
 az 1920-as években északi irányban lyukat fúrtak,
 és több mesterséges üreget alakítottak ki.
Az üregeket felbővítve és megfelelő keresztmetszetű  folyosókkal összekötve
tágas teret nyertek, amelyekben egy sziklatemplomot rendeztek be.
A sziklatemplom avatása 1926. tavaszán volt.
Először ferences, majd  pálos szerzetesek teljesítettek benne szolgálatot.
A pálosok később a hegy Duna felöli oldalán rendházat is építettek,
 amit a hegy belsejében összekötöttek a sziklatemplommal.
A II. világháború után, 1951-ben az akkori kommunista államhatalom
a templomot elpusztította, és a sziklatemplom Gellért tér felé néző
bejáratát egy éjszaka befalaztatta.
 A rendházból elűzték a pálosokat, sőt a rendet is felszámolták.
 Az államosított  épületben  helyezték el az Állami Balettintézet
növendékeinek bentlakásos kollégiumát.
Ez a helyzet az 1989-es rendszerváltásig állt fent,
amikor is megkezdték az eredeti állapot visszaállítását.
Visszaadták a templomot és a Dunára néző épületet a pálos rendháznak,
a sziklatemplom bejáratát kibontották, és három év alatt
a hegy gyomrában ismét működő templomot és kolostort hoztak létre.