Németh László író szobra
a II. ker. Pasaréti út és a  Radna utca találkozásánál, a Pasaréti út 13. után levő kis téren

Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész egész alakos mészkő szobra 2006-ban készült.

Németh László
(Nagybánya, 1901. ápr. 18. - Budapest, 1975. márc. 3.):
Író, tanár, gondolkodó. Először 1940. április 13-án Móricz Zsigmonddal jött városunkba, ahol a Tanyai Tanulók Otthonában melengetett eszméjét látta megvalósulni. A kezdeményezést Cseresnyés című drámája szerzői jogának átengedésével támogatta. 1940. november 9-én Tamási Áronnal szerepelt a gimnázium irodalmi estjén, 1941-ben és 1942-ben is járt a városban, Kristóék vendégeként. Ilyen előzmények után hívta meg a Bethlen gimnázium javaslatára a református egyházközség óraadó tanárnak az akkor megélhetés nélkül álló Németh Lászlót. A két gimnázium a kísérletező pedagógust hívta benne életre, a Bercsényi utca 27. szám alatti Kristó-ház, meg a leánygimnázium igazgatói lakásának szobái a tanulmányszerzőnek, szépírónak váltak műhelyévé. (1945 késő őszén az Andrássy utcai Kristó-patika emeleti szobájában is lakott, mintegy két hónapig.) A Bethlenben, majd az 1946-ban régi helyére visszakerülő leánygimnáziumban irodalmat, történelmet, filozófiát, egészségtant, meg vegytanból, fizikából, matematikából összegyúrt természetismeretet tanított. 1945 szeptemberétől 1948 decemberéig, de több nagy művének is ez a város volt a bölcsője. Néhány tanulmány mellett itt fogalmazta újra Mathiász-panzió című drámáját, itt fejezte be az Iszony-t, itt, ennek a városnak az alakjairól írta az Égető Eszter-t, itt születtek legjobb történelmi drámái, a Széchenyi, a Husz János, az Eklézsia-megkövetés. Részt vett a Tornyai Társaság munkájában, dolgozott a helyi irodalmi folyóiratokban: a Puszták Népének többek közt Pusztuló magyarok című vígjátékát, a Délszigetnek Erzsébet-nap című drámáját adta. 1949-1954 között még mindig hónapokat, fél éveket töltött itt, késő öregkoráig honvágya volt a tanítás, a nyugalmat, menedéket adó város után. Kossuth-díjának összegét 1957-ben a Bethlen gimnáziumnak adományozta, könyvtárfejlesztésre, 1967-ben tömör pontokban megfogalmazta az emberség, magyarság életigazságait az iskola készülő díszkútjának oszlopára. (A szöveget az író 70. születésnapján, diófába vésve, a tanári könyvtár falában helyezték el.) Az írás ördöge című drámáját 1970. február 7-én - kikötése szerint - a szegedi színház először Vásárhelyen játszotta. Ekkor járt utoljára nálunk. A városi tanács 1971-ben határozatban örökítette meg itteni tevékenységét, vásárhelyi kötődését. A halálát követő esztendőben, 1976. június 2-án, egykori igazgatója, Vörös Mihály javaslatára a városi könyvtár fölvette a nevét, ugyanakkor avatták föl a könyvtár előtti köztéri szobrát, Tóth Valéria munkáját. 1981. május 11-én volt lakásában, az egykori leánygimnáziumban, emlékház nyílt, a Bethlen gimnáziumban Szervátiusz Tibor Németh László-domborművét avatták föl. 1986. április 17-én a Bercsényi utcai házon elhelyezett emléktáblát leplezték le, 1987. június 26-án pedig hagyatékának, kultuszának gondozására a városban alakult meg az országos hatáskörű Németh László Társaság. 1993-ban a Németh László Emlékszoba a városi könyvtárban kapott új, végleges helyet.
Az életrajzot írta: Kőszegfalvi Ferenc
forrás:    http://www.nlvk.hu/vik/nemeth.htm
Németh László Hódmezővásárhelyen