Műegyetem főbejárati szobrai

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapításának 225 éves
 és a történelmi campus 100 éves évfordulójára 2007-ben
 újra felállították a központi (K) épület  főbejáratának allegorikus szobrait.

XI. ker. Műegyetem rkp.3.

 A II. világháborúban megsemmisült eredeti szobrok újrafaragott másolatait 2007. szeptember 3-án, a tanévnyitón avatták.

Az 1909-ben a Műegyetem bejárata elé felállított eredeti szobrokat Senyei Károly készítette.

A szobrok kétszeres embernagyságuak - 3,3 m magasak - és 9 tonna az egyenkénti súlyuk. Anyaguk: chilei mészkő.

A négy ülő nőalak - a négy istennő - a műszaki (technikai) tudományok allegorikus szobrai.

1909-ben a Műegyetemnek 4 szakosztálya (kara) volt, a vegyész-, az építész-, az általános- (építőmérnöki) és a gépészmérnöki.
A 4 barokk szobor - a nők kezében a tudományágak jelképeivel - ezeket szimbolizálja.

2007-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már 8 karon lehet tanulmányokat folytatni, ezek:
Építőmérnöki Kar (ÉMK)
Gépészmérnöki Kar (GPK)
Építészmérnöki Kar (ÉPK)
Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK)
Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK)
Közlekedésmérnöki Kar (KSK)
Természettudományi Kar (TTK)
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)

A Műegyetem rövid története
Az 1850-es években összevont mérnökképző intézményeket (Mérnöki Intézet, Ipartanoda)
1856-ban - József nádor emlékére - József Polytechnicum névre keresztelték.
1860-ban a József Polytechnicum  a Királyi József Műegyetem nevet kapta.
1870. április 7-én a képviselőház  megtárgyalta a Királyi József Műegyetem szervezeti felépítését.
A képviselőház elfogadott egy határozati javaslatot az egyetem szervezeti szabályzatáról,
amit Ferenc József magyar király és osztrák császár 1871. július 10-én kelt határozatával
elfogadott, illetve megerősített.
Ezzel az intézkedéssel jött létre az önálló Műegyetem, amelynek az első önálló épülete a Múzeum körúton volt.
Ma (2007.) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara működik itt.

A Múzeum körúti épület (épületek), amelyben a bölcsészkar intézményei is helyet foglaltak,
- a természettudományos igények kielégítésére a Fűvész (ma Trefort) kertben 1871-ben felépült
 az akkor modernnek számító kémiai intézet épülete,
1886-ban a Puskin utcában a fizikai intézet,
a Múzeum körúton a természetrajzi intézet épülete (Múzeum krt. 4/A) -
az 1890-es évekre már szűknek bizonyultak a bölcsésztudományoknak és a műszaki tudományoknak együtt.
A kormány ezért 1902-ben úgy döntött, hogy Budán, a Gellért tértől délre,
 a Duna-meder feltöltésével nyert területen felépít egy új egyetemet a műszaki tudományok számára.
A tervezéssel Czigler Győző építész professzort bízták meg, akit az 1905-ben bekövetkezett halála
megakadályozott abban, hogy a Gellért téri kémiai épületen kívül (CH max.) a központi főépületet is megtervezze.
Helyette a Budai Királyi Várpalota bővítését tervező és az átépítését vezető Hauszmann Alajos
- Pecz Samu építészprofesszor bevonásával -
készítette el a Műszaki Egyetem új központi épületének terveit.

A műegyetem 1909-ben elkészült főépületét Ferenc József király személyesen adta át a tanároknak és a diákoknak.
 Az átadáskor a Duna parti főbejárat lépcsőin ott díszelgett Senyei Károly 4 allegorikus szobra.

A műszaki tudományokat jelképező szobrok első élete a II. világháborúban fejeződött be,
mert 1945-ben, a főváros ostromakor az orosz katonák a pesti oldalról célba lőttek rájuk,
és örültek amikor megsemmisültek.