gróf Klebelsberg Kuno emlékmű
XI. ker. Villányi út 25., a Szent Imre templom mellett


Gróf Klébelsberg Kuno emlékművét Grantner Jenő római klasszicizáló stílusban készítette.
A szobrot 1937-ben az akkori IV. ker.-i  Eskü téren állították fel, aminek a mai neve: V. ker. Március 15-e tér.
A szobor a II. világháborúban megsérült, és ezért lebontották.
A két mellékalakot Művészet és Tudomány címen a II. ker. Ady-ligetben helyezték el.
Az emlékmű új élete az ezredfordulóval kezdődött,
amikor Tóth Kálmán restaurátor-szobrász a  főalakot újrafaragta, a mellékalakokat kijavította.
Ezután a szobor minden elemét  a Villányi útra vitték,
ahol a ciszterci Szent Imre templom és ciszterci Szent Imre gimnázium közötti szabad területen állították össze.
A szobor újra avatása 2001. szeptember 21-én volt.


Gróf Klébelsberg Kuno (1875-1932) rövid életrajza:
az Arad vármegyei Magyarpécskán született 1875-ben.
Édesapja tiroli hivatalnok, édesanyja dunántúli középnemesek leszármazottja.
Gyerekkorában a Székesfehérvári ciszterci rend iskolájába járt,
később  Budapesten, Berlinben és Münchenben jogot tanult.
A Sorbonne-on államtudományokat, történelmet és közgazdaságtant hallgatott.
1919 februárjában Bethlen Istvánnal közösen megalakította a Nemzeti Egyesülés pártját.

1910-től közigazgatási bíró, 1914-től közoktatásügyi államtitkár.
 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnöke, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára posztot töltötte be,
 1921-22 között pedig belügyminiszter volt.
 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett.

A Bethlen-kormány meghatározó személyisége, hivatali ideje alatt népiskolák ezreit hozta létre,
 megnyitva az iskolázatlan, sok esetben szegény néprétegek előtt a tudás és előrejutás útját.
 A felsőoktatás Budapesten kívüli meghatározó intézményei (Szeged, Pécs, Debrecen) is ekkor születtek meg vagy teljesedtek ki.

Alkotóereje teljében 1932 -ben váratlanul, paratífuszfertőzésben halt meg.
forrás:    http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/tortenelem/kleb.html