Az emlékmű Óbudán, a Katinyi mártírok parkjában,
a Nagyszombat utca – Bécsi út – Árpád Gimnázium – Szőlő utca által határolt közterületen
került felállításra,
a Nagyszombat utca 19. alatt lévő Árpád gimnázium előtt,
a római katonai amfiteátrum szomszédságában.
Az emlékművet a lengyel és a magyar államfő jelenlétében 2011. április 8-án.avatták fel.
Az emlékmű tervezője és kivitelezője
Széri-Varga Géza szobrászművész és fia, Széri-Varga Zoltán építész volt.
Az Árpád Gimnázium falán a Lengyel Köztársaság nemzeti zászlajának színeivel
és az állami címerével ellátott
magyar-lengyel-angol háromnyelvű üveg táblát helyeztek el,
a tér Szőlő utcai oldalán pedig két, V-alakban elhelyezett téglalap alakú virágágyást alakítottak ki;
melyekben a kiültetett virágok a magyar, illetve a lengyel zászlók színeit idézték.
Az emlékműről:
A rendkívül modern és erőteljes megfogalmazású emlékműnek alkotói
az „Erdőben elkövetett gyilkosság” címet adták.
Az emlékmű magját az évtizedeken át elhallgatott titkot jelképező szabályos alakú, óriás,
fekete gránitkocka képezi, amit egy közel négyméteres, áttört felületű, megbillent rozsdás vas kubus rejt.
Az áttört felület rajzolata erdőt mintáz, emlékeztetve a mészárlás helyszínére,
a dőlés pedig a szél, a vihar miatt hajladozó fákat jelképezi.
Éjszakánként az emlékmű belső megvilágítást kap.
forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_katinyi_m%C3%A1rt%C3%ADrok_eml%C3%A9km%C5%B1ve
Az emlékmű avatásáról:
Bronislaw Komorowski lengyel államfő magyar kollégájával együtt avatta fel Óbudán a Katyn emlékművet.
A lengyel köztársasági elnök ünnepi beszédében elmondta,
hogy az emlékmű az ezeréves lengyel-magyar barátság bizonyítéka.
Komorowski fölidézte az 1956-os magyarországi eseményeket, hangsúlyozván,
a térségben minden nemzetnek megvan a maga "katyni tragédiája".
Schmitt Pál köztársasági elnök szintén kitért a két ország különleges barátságára,
majd felhívta a figyelmet Katyn magyar áldozatára is, Korompay Emánuel Aladárra,
aki a varsói egyetem lektoraként vesztette életét a Vörös Hadsereg akciójának következtében.
Tarlós István főpolgármester a vérengzés történelmi hátteréről beszélt.
1940 márciusa és júniusa között a katyni erdőben, továbbá Mjednojében és Harkovban
legfelsőbb politikai utasításra végezték ki a szovjet fogságba esett lengyel tisztek közel 10 ezer fős tömegét,
többségükben tartalékosokat, mérnököket, orvosokat, tanárokat, vagyis az értelmiség képviselőit.
Az áldozatok száma összesen 22 ezer főre tehető,
ám a pontos számadatot vélhetően soha nem fogjuk megismerni.
Katyn máig meghatározza a lengyel-orosz kapcsolatok alakulását.
Több orosz levéltári anyaghoz még mindig nem tudnak hozzáférni a lengyel kutatók,
ugyanakkor komoly előrelépést jelentett, hogy tavaly novemberben az orosz parlament elfogadta
annak a nyilatkozatnak a szövegét, amely szerint
Sztálin személyes utasítására hajtották végre a 71 évvel ezelőtti mészárlást.
forrás:
Kovács Orsolya Zsuzsanna írása
http://kitekinto.hu/europa/2011/04/09/katyn_emlekmvet_avattak_obudan