Herman Ottó emlékkút

I. ker. Vérmező, a Déli pályaudvar Krisztina körúti - vérmezei aluljáró kijáratánál

Az 1,15 m-es mészkő szobrot Csíkszentmihályi Róbert készítette 1972-ben.

felirat a kövön: Herman Ottó emlékére 1835 1914


Herman Ottó  természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus.
Született Breznóbányán 1835. június 26-án, meghalt Budapesten 1914. december 27-én.
Tanulmányait Miskolcon, majd 1853-ban a bécsi politechnikumban végezte.
 Érdeklődése a természettudományok felé vezette és sorsdöntő volt számára Bécsben K. Brunner von Wattenwyll irányítása,
 aki az entomológiában adott neki első indítást. 1863-ban a lengyel szabadságharcosok sorába állt,
 majd visszatérve hazájába, Kőszegen fényképészműtermet nyitott.
1864-ben került kapcsolatba a muzeológiával: ekkor lett Brassai Sámuel keze alatt konzervátor Kolozsvárott
 és lerakta a később híressé vált állattani gyűjtemény alapját.
 Közben részt vállalt politikai mozgalmakban, 1871-ben a Magyar Polgár hasábjain állást foglalt a párizsi kommün mellett.
 A Természettudományi Társaság felfigyelt tudományos munkásságára és megbízást adott a hazai pókfauna megírására.
 Ez indította alapvető tudományos művek megírására.
1875-ben az MNM Állattárában kapott állást, és 1877-ben megindította s tíz évig szerk. a Természetrajzi Füzeteket.
 1879–86-ban Szeged, majd Miskolc és Törökszentmiklós függetlenségi párti képviselője.
 1885-ben megrendezte az országos kiállítás híressé vált halászati anyagát,
 1888-ban madártani tanulmányutat tett Norvégiában. Utoljára képviselőséget 1888–91-ben vállalt.
 Ezután írta nagy jelentőségű műveinek egész sorát és érdeklődési területét kiterjesztette a m. ősfoglalkozások,
 a néprajzi és nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körében,
nevéhez fűződik hazánkban az ősemberkutatás megkezdése.
 Kossuth Lajost két alkalommal is meglátogatta Turinban (1887, 1892), levelezését az MTA 1960-ban kiállításon mutatta be.
 Nevéhez fűződik a Magyar Ornitológiai Központ létrehozása (1893), az Aquila megindítása s a millenniumi kiállítás néprajzi anyagának rendezése.
Munkásságát a m. tudományos kutatásban először jelentkező harcos materialista világnézete,
 eredeti szempontú, gazdag ismeretanyaga, előadásmódjának árnyalt és lebilincselő módja jellemzi.
 Néprajzi, zoológiai, őstörténeti művei, természetleírásai egyúttal gondos tudománynépszerűsítő munkák is.
 Miskolc város tanácsa a nagy tudós emlékét őrizve,
1965-ben hamvait a hámori temetőben helyezte el.
forrás:    http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06261.htm