Epreskert, VI. ker. Kmety György utca 26.
Szerkesztői megjegyzés
A fenti kép alá először az alábbi szöveg került:

"Erzsébet királyné életnagyságúnál nagyobb szobrának gipszmintája
A szobor - még ha csak gipsz minta is - gyönyörű!
Márványból milyen csodás lenne!
De ezt a gipszmintát is vétek lim-lomok között vesződni hagyni,
 megfelelő kiállítási helyet kellene neki találni, pl.: a Magyar Nemzeti Galériában!
Van ott más gipszből készült szobor is, mint például
Beck Ö, Fülöp: Aphrodite szobra."
A képaláírás elkészülte után derült ki, hogy ez nem gipsz minta,
hanem Erzsébet királyné carrarai márványból faragott szobra!
A gipszre csupán  következtettünk, mert nem mertük gondolni, hogy az eredeti
márványszobrot "tárolják" ilyen megalázó körülmények között,
kődarabok közé keveredve, egy elölről teljesen nyitott "fészerben".

Prohászka László a 2004-ben megjelent SZOBORHISTÓRIÁK
című kiváló könyvében a következőket írja Erzsébet királyné fenti szobráról:
"Szécsi Antal a XX. század első éveiben Hódolat Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak
címmel nagyméretű kompozíciót mintázott, eredetileg az Országház számára.
Az alkotás gipszmintáját - amelyet Szécsi 1904-ben bekövetkezett halála miatt Mayer Ede fejezett be -
1906-ban állították fel a kupolacsarnokban.
Statikai okokra hivatkozva végül a helyszínt megváltoztatták,
a carrarai márványból kifaragott szoborcsoport nem a Parlament épületébe,
hanem 1910-ben a Műegyetem könyvtárának előcsarnokába került.
Az oltárszerűen kiképzett neogótikus talapzaton, magas posztamensen állt az uralkodói pár.
A királyt huszártábornoki egyenruhában, fején koronával,
Erzsébetet magyar díszruhában ábrázolta a művész.
Lejjebb a magyar nemzet jelképei:
kardját felajánló férfi,
illetve babérágat nyújtó nő, karján kisgyermekével.
Az alkotást 1949 körül lebontották, helyén a könyvtár kölcsönzési szolgálatát alakították ki.
A nőalak elkallódott, a többi szobrot 1950 után a Képzőművészeti Főiskolára szállították,
ahol Ferenc József és a magyar vitéz alakját formázási gyakorlatok céljára darabokra törték.
Egyedül Erzsébet királyné szobra élte túl a pusztítást.
Igaz, évtizedekig a szabad ég alatt állt az Epreskert egyik sarkában.
Káldi Richárd 1997 és 1998 között restaurátori diplomamunkájaként helyreállította:
kijavította a szobor sérült orrát, pótolta hiányzó bal karját és jobb kezében a legyezőt.
Erzsébet két és fél méter magas szobra az Epreskertben  várja, hogy ismét méltó helyre kerüljön."

Ha összehasonlítjuk az Epreskertben  2006. április 21-én készült fotót
a szoborcsoportról készült eredeti felvétellel,
látható, hogy Erzsébet királyné bal kézfeje a restaurálás ellenére továbbra is hiányzik.
De lehet, hogy a mostoha körülmények miatt ismét letört?!