Epreskert bejárata a VI. ker. Kmety György utca 26. szám alatt Epreskert, barokk kálvária Epreskertben: "Kubikus" Somogyi József szobra "Tömeg", kő- és gipsz szobrok tömege az Epreskertben
Mátyás király Bautzen-i domborművének másolata az Epreskert egyik épületének a falán Epreskert, rőzse hordó nő szobor Sárkányölő Szent György szobor, Kolozsvári Márton és György 1373-ban készített bronzszobrának egy másolata az Epreskertben A budavári Nagyboldogasszony templom eredeti bejárata az Epreskertben Erzsébet királyné életnagyságúnál nagyobb gipszmintája az Epreskertben
Restaurálásra váró templomi szobor az Epreskertben Liptóújvári Stróbl Alajos szobrászművészt ábrázoló mellszobor az Epreskertben Veres Pálné szobra, készítette: Kiss György 1905-ben, jelenleg az Epreskertben várja a felújítását Székely Bertalan festőművészt ábrázoló mellszobor az Epreskertben Lotz Károly festőművészt ábrázoló dombormű az egyik épület falán, az Epreskertben
VI. ker. Epreskert 
A Bajza utca, Szondi utca, Munkácsy Mihály utca és a Kmety utca által határolt telek az Epreskert.
Egyik /portásos/ bejárata a Kmety György utca és a Bajza utca sarkán (Kmety György utca 26.),
másik bejárata /ahol gépkocsival is be lehet menni/ a Szondi utcában (Szondy utca 71.) van.


Az EPRESKERT
- ismertető írások -

A városi Epreskert nevét az itt található Eperfás ligettől kapta. Területén a múlt században Festészeti Mesteriskola nyílt Benczúr Gyula vezetésével, amelyet 1887-ben, öt évvel később Lotz Károly festőiskolája, valamint Stróbl Alajos szobrásziskolája követett. A első épület 1884-ben épült fel Benczúr Gyula műteremházaként, melyet Lotz és Stróbl műtermei követtek.
Ezek az épületek - kisebb-nagyobb átalakításokkal - még mindig állnak, jelenleg is műtermek.
Az epreskerti mesteriskolák és műtermek 1921-től "beolvadtak" az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolába. A múlt században került az Epreskertbe az egykori Józsefvárosi Kálvária (1744-1749) alépítménye, mely jelenleg a főiskola hallgatóinak munkáit bemutató kiállítóhelység. Évközben egyéni és tematikus csoportos kiállítások helyszíne, a tanév végén pedig diplomamunkák kiállítására biztosít lehetőséget.
Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém -, bronzöntő, kőfaragó, gipsz valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.
forrás:    http://www.mke.hu/about/epuletek.php
_._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._._

A Városliget közelében, az egykori Külső Aradi és Hajtsár utcák között feküdt az az elvadult, eperfákkal benőtt terület, amelyet Epreskertnek neveztek. Huszár Adolf, akinek a Deák-szobor elkészítéséhez megfelelő, nagyméretű helyiségre volt szüksége, itt kapott telket a fővárostól és 1881-re felépítette műtermét. Ezután merült fel az ötlet, hogy az Epreskert teljes területén művésztelepet alakítsanak ki. A főváros 1883-ban, támogatva a Magyar Képzőművészeti Akadémia létesítését, a területet két részre osztotta, középen a mai Kmetty utcával.
Az Epreskert északnyugati részén - a Képzőművészeti Akadémiának adományozott telken - Benczúr Gyula, Lotz Károly és Stróbl Alajos mesteriskolája épült fel. A kertben antik, középkori és reneszánsz műemlékek másolatait állították fel. Itt állították fel például a Kolozsvári testvérek prágai Szent György szobrának másolatát és ide szállították a Mátyás-templom Schulek Frigyes-féle purista helyreállításakor eltávolított középkori részleteket is. Stróbl Alajos és növendékei mentették meg a pesti Orczy téren lebontásra ítélt józsefvárosi barokk kálváriát, Mayerhoffer András alkotását (1744-1749): darabokra szedték és itt a kertben építették fel újra.
Stróbl élettel és egyéni karakterrel töltötte meg az Epreskertet: jelmezes művészestélyeket rendezett, tanítványaival történelmi darabokat adott elő. Sok előkelő látogatója is volt, Ferenc József is többször járt az Epreskertben.
Az egykori Epreskert délkeleti részén a főváros egyik művésztelepe alakult ki, ahol nyolc műterem épült föl: a Lendvay utcában a szobrászok, a Bajza utcában a festők kaptak helyet. Itt állt például Zala György, Donáth Gyula, Szécsi Antal, Aggházy Gyula, Konek Ida háza, valamint a társasági élet egyik központja, Feszty Árpád és Jókai Mór közös villája.
forrás:   
http://www.btm.hu/ihm_anyagok/Foldalatti/Bajza/bajza.htm