Brunswick Teréz grófnő
I. ker. Gránit lépcső alján, a Logodi utcánál, szemben a Mikó utcával







A mészkő talapzatú bronz mellszobrot Kampfl József készítette 1994-ben.

korompai Brunswick Teréz grófnő
született Pozsonyban 1775. július 27-én, meghalt Budán 1861. szeptember 23-án
 az első magyarországi óvodák megalapítója

Apja Brunswick Antal gróf volt. Az 1800-as évek elején özvegységre jutott édesanyjával.
 Magyarországon és Bécsben lakott, később nővérével, özvegy Deym Jozefin grófnéval
 és annak két fiával Oroszországban, azután Svájcban élt.
 Itt ismerkedett meg Iverdunban Pestalozzival,  aki nagy hatással volt rá.
Később elvállalta testvére gyermekeinek nevelését és tanítását Csehországban, ezután Budára költözött.
Az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában,
1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában,
a mai Mikó utca és Attila út sarkán.
 További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma.
forrás:    http://hu.wikipedia.org/wiki/Brunszvik_Ter%C3%A9z

Kisdedóvókat legelőbb Angliában 1819-ben állítottak;
hazánkban pedig a legelső ilynemű intézetet 1828-ban Budán
 korompai gróf Brunswick Teréz saját házában nyitotta meg.
 Ennek neve akkoriban "angyalkert" volt.
Majd Pesten, Beszterczebányán, Kolozsvárott és Pozsonyban,
1846-ban pedig Szegeden nyílt meg az első óvó.
forrás:    http://www.bibl.u-szeged.hu/reizner/03/3239.htm

A karácsonyfa-állítás szokása
A fák szerepe a különböző ünnepek során minden népnél nagy volt.
 A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének,
 amelyet a mestergerendára függesztettek. A karácsonyfa kései, 19. századi szokás nálunk.
 Karácsonyfát Magyarországon 1824-ben Brunswick Teréz állított először,
 majd 1834-ben Fertőszentmiklóson a Bezerédj család.
 Elterjedését bizonyára segítette, hogy szimbólumként
és feldíszített állapotban a téli napforduló "jelképtárát" idézte fel; zöldágként is, életfaként is.
 A karácsonyfadíszek, a termékenységet szimbolizáló alma, dió és
 - feltevések szerint a paradicsomi életfáról származó kígyót jelképező - lánc -
is jól megfért egymással. Csak a múlt század második felében kezdett igazán elterjedni ez a szokás.
 Először a nemesi családoknál, s csak a század végén került karácsonyfa a módosabb polgárok, parasztok házába.
szerző:    P.Kovács Éva
forrás:     http://www.szulo.hu/kids/k08/exkl08.htm

Brunswick Teréz és Beethoven
Beethoven 1800. és 1801. nyarát Korompán,
 Brunswick József műkincsekben gazdag, Pozsony melletti kastélyában töltötte.
 A díszes termekben élénk társasági és szellemi élet folyt.
 Itt találkozott Beethoven a fiatal, szép olasz grófnővel, Guicciardi Júliával,
kinek poétikus szépségű, ábrándos hangulatban kezdődő Holdfény szonátáját ajánlotta.
Egy 1801-böl kelt levelében ezt írja egyik barátjának:
"Alig hinnéd, milyen kétségbeesett, szomorú életet folytattam az utolsó két esztendőben.
Gyenge hallásom kísértetként követett és én kerültem az embereket.
Embergyűlölőnek látszhattam, mikor éppen nem vagyok az.
 Valamivel kellemesebben élek most újra, mert többet tartózkodom emberek között.
 Ezt a változást egy kedves, varázslatos leány idézte elő, aki engem szeret és akit én szeretek.
 Két esztendő óta ismét néhány boldog pillanat,
 és először érzem azt, hogy a házasság boldoggá tenne.
 Sajnos, nem az én körömből való és mert most nem házasodhatok, tovább tengődhetek..."
Martonvásáron, a másik - Fehér megyei - Brunswick-kastélyban
ugyancsak több ízben megfordult Beethoven.
 Rejtélyes levelei a Halhatatlan kedveshez talán Brunswick Terézhez szóltak,
 az emelkedett szellemű, kitűnően zongorázó, nagyműveltségű grófkisasszonyhoz.
 Brunswick Teréz ezt írja naplójába:
 "1806 májusában, egyedül forrón szeretett fivérem beleegyezésével, a menyasszonya lettem".
Nem lehet ma már pontosan követni ennek a szerelemnek történetét.
 Miért szakadt vége? Két művészlélek találkozása a házasságban boldogságra vezetett volna.
 De nem így történt. Beethoven egyedül rótta betegségtől gyötört életének rögös útját.
 Brunswick Teréz holtáig hű maradt jegyese emlékéhez.
 A szegények istápolására, gyermekek oktatására, óvodák létesítésére szentelte hosszú, áldásos életét.
 A Vérmezö és Mikó utca sarkán állt a hajdani Brunswick-palota.
 Most ugyanott modern bérház falán márványtábla hirdeti, hogy
 a főváros első óvodáját e házban nyitotta meg Brunswick Teréz.
forrás:     http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=388&forum=58&start=30&59

Brunswick Terézről  sokáig úgy hitték - Papp Viktor 1927-ben írt könyve is ezt tárgyalja -,
 hogy õ Beethoven a "Halhatatlan Kedves"-hez írott nevezetes levelének címzettje,
 ez azonban az újabb kutatások szerint megdőlni látszik: valószínűleg húga, Jozefin.
Sajnos mára már szinte kideríthetetlen, csak találgatni tudunk személyét illetõen.
1799. májusában rövid látogatásra Bécsbe érkezett az akkor 24 éves Teréz
 és a 20 éves Jozefin, özvegy édesanyjukkal.
 A két testvér zongoraórákat vett Beethoventől,
aki ekkor még nem figyelt fel rá - a mester most Giulietta Guiaccardiba szerelmes -
később viszont - 1804-tõl - Jozefinnal folytat bensőséges viszonyt.
 Teréz kivételesen jó képességű volt nemcsak muzikalitását tekintve,
 hanem más területen is: ritka szellemi képességekkel rendelkezett,
olvasottság, műveltség tekintetében kevés hozzá hasonló nõ akadt hazai kortársai között.
 Lehetséges, hogy Beethoven felfigyelt e remek képességű nőre,
de talán éppen a köztük lévő szellemi azonosulás, hasonlóság,
 illetve az ekkor már kialakuló "feminista" személyisége riasztotta vissza a komolyabb kapcsolat kialakításától.
Brunswick Teréz haláláig naplót vezetett, Beethovenről többször is megemlékezik.
forrás:     http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/beethoven/brunswickT.html