Beck Ö. Fülöp
szobrász honlapunkon látható művei:
 "Aphrodite", Beck Ö. Fülöp szobra 1915-ből, Magyar Nemzeti Galéria "Az ifjúság kútja" Beck Ö. Fülöp szobra a II. ker. Margit téren "Önportré", Beck Ö. Fülöp saját magáról készített mellszobra a Margit-szigeti Művész sétányon

Beck Ö. Fülöp szobrász életrajza:

BECK Ö. Fülöp született Pápán, 1873-ban, meghalt Budapesten 1945-ben.
Szobrász. A modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörője. 1888-tól 1893-ig a budapesti Iparművészeti Iskola ötvösszakán tanult, majd néhány hónapra Bécsbe utazott. 1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került, majd 1895-ben az "École des Beaux-Arts"-on Ponscarme növendéke volt. Onnan pályázott a millenniumi kiállítási emlékérem megalkotására, amit meg is nyert. 1897-ben Münchenben a Glaspalastban rendezett kiállítást. Az Iparművészeti Múzeumban 1898-ban bemutatott első gyűjteményes éremkiállításán először szerepelt nálunk az érem önálló műfajként. A párizsi világkiállításon 1900-ban ezüstérmet nyert; ezután Olaszországban és Németországban járt tanulmányúton. 1906-ban Milánóban Grand Prix-t nyert. Ez idő tájt figyelme egyre inkább a szobrászat felé fordult. 1910-től Gödön épített műtermében maga faragta szobrait.
Robusztus erejű, zárt tömegű, sommázott formamegoldású szobrait 1914-ben mutatta be az Ernst Múzeumban, első önálló kiállításán. 1915-ben készült el élete egyik fő műve, az Aphrodite. 1922-ben ismét gyűjteményes anyaggal jelentkezett az Ernst Múzeumban. 1927-ben neki ítélték a Szinyei Társaság nagydíját. Épületplasztikával is foglalkozott (Corvin Áruház reliefjei, 1926). Az 1930-as években több síremléket mintázott (pl. Fellneremlék, 1932). Budapest ostroma alatt halt meg.

1946-ban műveiből a Szépművészeti Múzeum emlékkiállítást rendezett. Emlékiratait Rippl-Rónai Józsefével együtt jelentették meg (Budapest, 1957). Felállításra került legjelentősebb művei: Állatreliefek (1911); Szent Sebestyén (1914); Király György-síremlék; Baumgarten-síremlék (1928); Pápai hősi emlékmű (1931); Liszt Ferenc-emléktábla (1935); Ifjúság kútja (1938); Kölcsey-emléktábla, Vasöntő munkások (1943). Ismertebb mellszobrai: Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Kodály Zoltán. Mintegy 500 érme közül legismertebbek: Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Ady Endre, Babits Mihály, Mikes Kelemen. Művészete a posztimpresszionizmus nagy áramkörébe kapcsolódott. Hatott rá a szecesszió is.

Beck szobrászatának egyik tartósan meghatározó sajátossága volt a lírai, érzelmi, gondolati tartalmak visszafogottsága, a térproblémák megoldásának elsődlegessége. Szívesen dolgozott állami megrendelésekre, de sokszor mellőzték, mert túlságosan modern felfogású, klasszicizmusa ellenére túlságosan egyéni maradt a hivatalos és a közízlés számára.
Beck egyik fő törekvése, szinte életcélja a megváltozott viszonyok között is az ősi kőbe faragási módszer tiszta és következetes alkalmazása volt. Ideájától elragadtatva olykor úgy gondolta, hogy erőfeszítései a következő generációk munkásságában a szobrászat teljes átalakítását és felvirágzását eredményezik majd. A körülmények azonban tervei ellen dolgoztak, a módszer eszményi követését valami mindig megakadályozta, mindig a következő munkájától várta a teljes megvalósulást.
forrás:
 
http://www.hungart.euroweb.hu/magyar/b/beck_o/index.html
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/beck/beck.html
<><><><><><><><><><<><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><>