Arthur Koestler szobrát a VI. ker. Terézváros, Lövölde téren állították fel,
a Felsőerdősor utca és a Városligeti fasor sarkán.
A szoboravatásra 2009. október 20-án, 13 órakor került sor.
Szoboravató beszédet Demszky Gábor főpolgármester és Verók István Terézváros polgármestere mondott.
Varga Imre bronz szobra Arthur Koestlert törött óralapon ülve ábrázolja.
A ketté tört "óralap" fehéres és szürke gránitból készült.
Arthur Koestler
magyar
származású antikommunista író
Arthur Koestler 1905. szeptember 5-én született Budapesten, polgári zsidó családban.
A terézvárosi Szív utcában töltötte gyermekkorát az utca neve meghatározta egész életét:
sokszínű, forradalmi, melankolikus zseni volt.
Antikommunizmusa és antifasizmusa miatt többször bebörtönözték,
rajta volt mind a nácik, mind a szovjetek fekete listáján.
Külföldi lapok tudósítójaként a 20-as években bejárta Palesztinát, majd Németországot, Franciaországot és Szovjetuniót.
Részt vett a spanyol polgárháborúban, ahol kommunista elkötelezettsége miatt halálra ítélték.
Évekig párttag és hívő kommunista, aztán barátai meghurcoltatását látva szembefordul Sztálini rezsimmel
és 1940-ben megírja a „Sötétség délben” című, a század egyik legnagyobb vihart kavart regényét,
amely megrendítő vádirat a sztálinizmus embertelen diktatúrája ellen.
Cionista időszakában többször járt Palesztinában, majd közvetlenül megalakulása után Izraelben is,
de nem tudott beilleszkedni, nem tudta megtanulni a héber nyelvet.
Kellő nyelvtudás nélkül viszont íróként nem fogadták el.
Felmerült benne az Izraelben való letelepedés gondolata, de aztán végleg szakított a zsidó állammal.
Sőt, később nagy vitákat váltott ki, mikor egyik írásában a zsidóságot válaszút elé állította:
vagy költözzenek Izraelbe, vagy teljesen olvadjanak be az őket körülvevő világba, az országba, ahol élnek.
Később szakított a politizálással és a tudomány felé fordult,
kampányokat szervezett a halálbüntetés ellen és az eutanázia mellett.
Gyűlölték a kommunisták, a nácik, a zsidó közössége sem fogadta be.
A Kádár-rendszer alatt művei tiltott olvasmánynak számítottak.
Megszakítva politikai visszavonulását és önkéntesen vállalt csendjét,
1956-ban kiállt a magyar forradalom és szabadságharc mellett és küzdött a halálraítéltekért.
Embereket mentett, a maga harcos-szervező módján. Önkezével vetett véget életének 1983-ban.
Az írót Terézváros 2005-ben díszpolgárává választotta.
forrás: http://mazsihisz.hu/arthur-koestler-szoboravato-terezvarosban-2181.html