Aphrodite
a Magyar Nemzeti Galériában,
I. ker. Budai Várnegyed, Királyi Palota

A festett gipsz szobrot Beck Ö. Fülöp készítette 1914-ben.

Idézet Bálint Aladár: BECK Ö. FÜLÖP ÚJABB SZOBRAI című írásából,
amely a Nyugat  1922. 5. számában jelent meg:
"Egy életnagyságban megformált álló Afrodité szobra a nyugalom és megmozdulás átmenetét fejezi ki.
 Azt a lélegzetfojtó izgalmas pillanatot, mikor a holt anyagot a titkos erők árama érinti, és életre kelnek a szunnyadó tagok.
 Van valami döbbenetes e szoborműben, holott végtelenül egyszerű, látszatra nincsen benne semmi ami titokzatos lenne,
 minden részében megoldott, szép arányait nem torzítják el önkényes rövidülések, vagy hozzátoldások.
 Egy pillanatra - természetesen távoli és megfoghatatlan vonatkozásban - Rodin feleszmélő ifjú embere suhan fel emlékezetünkből,
 ez őskorból való üzenet, hol az acélos ifjú testben felgerjed az élet, megmozdul, nyújtózik, elindul ...
A görög álló szobrokban is lelhetünk bizonyos hasonlóságokat.
 Különösen abból a periódusból, amidőn a keleti népek öröksége még nem szívódott fel teljesen a bevégzettség felé törő utódokban.
 E szűzi magatartóztatás, felnyiladozás korszakának termékeivel tart némi rokonságot e meghitt tekintettel felénk néző,
 magát őszintén feltáró Afrodité szobor."

forrás:    http://epa.oszk.hu/00000/00022/00312/09486.htm

<><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><>

Beck Ö. Fülöp életrajza:

BECK Ö. Fülöp
(1873, Pápa - 1945, Budapest)
Szobrász. A modern magyar szobrászat és éremművészet egyik úttörője. 1888-tól 1893-ig a budapesti Iparművészeti Iskola ötvösszakán tanult, majd néhány hónapra Bécsbe utazott. 1894-ben ösztöndíjjal Párizsba került, majd 1895-ben az "École des Beaux-Arts"-on Ponscarme növendéke volt. Onnan pályázott a millenniumi kiállítási emlékérem megalkotására, amit meg is nyert. 1897-ben Münchenben a Glaspalastban rendezett kiállítást. Az Iparművészeti Múzeumban 1898-ban bemutatott első gyűjteményes éremkiállításán először szerepelt nálunk az érem önálló műfajként. A párizsi világkiállításon 1900-ban ezüstérmet nyert; ezután Olaszországban és Németországban járt tanulmányúton. 1906-ban Milánóban Grand Prix-t nyert. Ez idő tájt figyelme egyre inkább a szobrászat felé fordult. 1910-től Gödön épített műtermében maga faragta szobrait.
Robusztus erejű, zárt tömegű, sommázott formamegoldású szobrait 1914-ben mutatta be az Ernst Múzeumban, első önálló kiállításán. 1914-ben  készült el élete egyik fő műve, az Aphrodite. 1922-ben ismét gyűjteményes anyaggal jelentkezett az Ernst Múzeumban. 1927-ben neki ítélték a Szinyei Társaság nagydíját. Épületplasztikával is foglalkozott (Corvin Áruház reliefjei, 1926). Az 1930-as években több síremléket mintázott (pl. Fellneremlék, 1932). Budapest ostroma alatt halt meg.
1946-ban műveiből a Szépművészeti Múzeum emlékkiállítást rendezett. Emlékiratait Rippl-Rónai Józsefével együtt jelentették meg (Budapest, 1957). Felállításra került legjelentősebb művei: Állatreliefek (1911); Szent Sebestyén (1914); Király György-síremlék; Baumgarten-síremlék (1928); Pápai hősi emlékmű (1931); Liszt Ferenc-emléktábla (1935); Ifjúság kútja (1938); Kölcsey-emléktábla, Vasöntő munkások (1943). Ismertebb mellszobrai: Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Kodály Zoltán. Mintegy 500 érme közül legismertebbek: Petőfi Sándor, Liszt Ferenc, Ady Endre, Babits Mihály, Mikes Kelemen. Művészete a posztimpresszionizmus nagy áramkörébe kapcsolódott. Hatott rá a szecesszió is.
forrás: http://www.hungart.euroweb.hu/magyar/b/beck_o/index.html
<><><><><><><><><><<><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><><>
 
Beck Ö. Fülöp "Önarckép" című bronz szobra az 1920-as évekből és egy későbbi fényképe