Apáczai Csere János szobor

XI. ker. Bogdánfy utca 5/b. előtt,
az Irinyi József utca  - Budafoki út sarkán álló egyetemi kollégium mögött

A 2,25 m-es mészkő szobrot Kiss István 1966-ban készítette.


Apáczai Csere János rövid életrajza
Apáczai Csere János (Apáca, 1625. jún. 10. – Kolozsvár, 1659. dec. 31.): filozófiai és pedagógiai író, tanár. A magyar művelődés, nevelésügy és tudomány egyik kiemelkedő úttörője. Paraszti sorból származott. Szülőfalujában és Kolozsvárt járt iskolába, akadémiai tanulmányait 1642–43 táján Gyulafehérvárt kezdte, Hollandiában folytatta. 1648-ban előbb a franekeri, majd a leideni egyetemre iratkozott. Valószínűleg 1649 tavaszától huzamosabb ideig az utrechti egyetemen tanult. 1651. áprilisában az újonnan alapított hardervijki egyetemen teológiai doktori szigorlatot tett, ő lett az új egyetem első doktora. 1651-ben feleségül vette egy jómódú utrechti család leányát, Aletta van der Maetot. 1653 nyarán hazatérve a gyulafehérvári kollégium gimnáziumi tagozatán kapott tanári állást. Vele a puritanizmusnak immár radikális, az independentizmus hatásait is felmutató irányzata ért el Erdélybe. ~ Hollandiában Descartes filozófiáját tette magáévá. Még Utrechtben írta, részint Alsted, részint azonban Descartes, Comenius, Copernicus, Ramus és mások alapján Magyar Encyclopaedia (1653) című fő művét; ez az első olyan magyar nyelvű tankönyv, amely a hasznos és szükséges ismereteket tudományos igénnyel, korszerűen rendszerbe foglalta. A mű kétharmad része foglalkozott természettudományokkal, az orvosi ismereteket is összefoglalta, az elsők közt fogadta el nyíltan Copernicus rendszerét. A világ racionális magyarázatának igényét tudományos és pedagógiai reform gondolatával, sőt a jobbágyrendszer bírálatával kapcsolta össze. Gyulafehérvári székfoglalójában (De studio sapientiae, 1653) a kulturális elmaradottságot, az iskolai formalizmust bírálta, majd új oktatási rendszert követelt (Magyar logikátska, 1654; De summa scholarium necessitate, 1656). Egységes iskolarendszert, anyanyelvű népiskolákat, magas színvonalú, világi szakembereket is képző egyetemet tartott szükségesnek, és korlátozni kívánta az egyház gyámkodását az iskolák felett. Az ortodox kálvinista reakció Basire Izsák (a kivégzett I. Károly angol király Erdélybe menekült lelkésze) vezetésével támadást indított ellene, s ezért el kellett hagynia helyét. 1656-ban a kolozsvári iskolához került, de ott is tovább képviselte törekvéseit. Utolsó tervezetében is akadémia, vagyis egyetem felállítását javasolta Bartsai Ákos fejedelemnek. Fiatalon, tüdőbajban végezte be életét. Műveinek kritikai kiadását 1959-ben kezdte meg az MTA. – M. Válogatott pedagógiai művei (Bp., 1899); Válogatott pedagógiai művei (Bp., 1956); Magyar Encyclopaedia (Bp., 1959). – Irod. Bán Imre: A. Cs. J. (1958); A. Cs. J. (Ped. Szle emlékszáma, 1960. 2. sz.) – Szi. Berczeli A. Károly: Válaszúton (színmű, Bp., 1954); Németh László: Apáczai (dráma, Történeti drámák, Bp., 1963); Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben (vers).
forrás: Magyar Életrajzi Lexikon 1000 - 1990
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC00003/00370.htm

~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~

további írások Apáczai Csere Jánosról:

Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin egyetemi docens írása
2002.
http://kerikata.hu/publikaciok/text/apaczahu.htm

~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~

http://apaczai.polyweb.ro/html/apaczaieletr.htm

~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~

http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ref_apaczai_csere_janos.htm

Johannes Apacius
szül. 1625. Apáczán, Erdélyben; megh. 1659 dec. 31 Kolozsváron.
(Megjegyzésem: az 1669-es halálozási dátum nyilván elírás, mert 1659-ben halt meg!)
Szegény jobbágyok gyermeke volt. 17 éves korától a kolozsvári iskolában, 1643 őszétől pedig 5 éven át Bisterfeld híres intézetében Gyulafehérváron tanult. Akkor mint kiváló tehetséges ifjat Geleji Katona István püspök Hollandiába küldötte. Még 1648-ban beiratkozott a franekerai, nemsokára rá a leydeni, utóbb az utrechti, majd a harderwijki egyetemre, hol 1651-ben a teológia doktorává avatták. Utrechtben megházasodott, majd két évig tanulmányainak élt. 1653-ban visszatért Erdélybe.
A gyulafehérvári kollégiumnak lett egyik rektorává, de öröme nem tartott sokáig. Apáczai 1653 nov. 2-án mondott székfoglalójában (De studio sapientiae) kíméletlenül elítélte az iskolának addigi rendszerét s már ezzel sok neheztelést vont magára; utóbb (1654) pedig reform-terveit erőszakolva, keményen összetűzött tanártársaival. Különösen ellenségévé lett Basire Izsák, az iskola professzora, ki előbb az independens forradalomban meggyilkolt I. Károly angol királynak udvari papja volt, majd II. Rákóczi György fejedelem kedvelt emberei közé tartozott. A presbiteri egyház-rendszerért lelkesedett.
Basirenak és társainak tehát könnyű volt az episzkopális meggyőződésű fejedelmet, ki a presbiterianizmust a rettegett independentizmussal azonosította, az új tanár ellen fölingerelniük. Rákóczi 1656-ban vizsgálatot tartott, és Apáczait büntetésből a kolozsvári kisiskolához helyezték át, hol a megszégyenített boldogtalan ember haláláig buzgón, s mint Gyulafehérváron is, tanítványaitól bálványozva működött.
Apáczai nem mint író vagy tudós, hanem mint tanító különös jelentőségű. Irodalmi munkáinak javarésze (Magyar encyclopaedia, Utrecht 1665; De studio sapientiae, ugyanott; Magyar logikátska, Fejérvár 1654) a tanítás kérdésével foglalkozik, vagy pedagógiai eszméivel van kapcsolatban. Apáczai az iskolát a nemzeti boldogulás alapjának s a jó iskolák hiányát valóságos nemzeti szerencsétlenségnek tekintette; sürgette az iskolák javítását s kiegészítését; ismételve hirdette egy főiskola - akadémia, egyetem alapításának szükségességét s e célból 1668-ban Barcsay fejedelemhez emlékiratot is intézett.
Latin munkái részben teológiai és filozófiai disputációk:
De introductione ad philologiam sacram, Ultrajecti 1650
Disputatio theol. inauguralis, Harderovici 1651
Disp. de politica ecclesiastica, Claud. 1658
Disp. philos. de alente humana, Varadini 1658)
Kolozsvári beköszöntőjét (Oratio de summa scholarum necessitate), valamint az Akadémia felállításának módja és formája című dolgozatot Hegedűs István bocsátotta közre (Apáczai pedagógiai munkái Budapest 1899).

Irodalom:
Szilágyi S. Apáczai és kortársai (M. Akad. Értesítő 1860)
Gyalui Farkas: Apáczai életrajzához és műveinek bibliográfiájához (Erdélyi Múzeum 1898)
Erdélyi János, Apáczai ösmeritetése (Sárospataki füzetek, III. 1859)
Horváth Cyrill: Apáczai bölcseleti dolgozatai, Pest 1867 (Tartalma: Bevezetés Apáczairól, a Magyar logikátska; szemelvények a M. encyclopaediából)
Ormándy Miklós, Apáczai életrajza és botanikai munkássága (Kolozsvári Római Kath. Főgimn. Ért. 1879)
Szily Kálmán, Apáczai Encycl. matem.-fizikai szempontból (Term. Tud. Közlöny 1889)
Stromp László, Apáczai mint paedagogus, Athenaeum 1897.: Pintér A magyar irod.tört., Budapest 1909, II. 325~338.végünk".

forrás: http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ref_apaczai_csere_janos.htm

~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~.~ . ~